Na mosz csendesült el a ház, csak a mosogatógép megy, anyu olvas budai polgárt, tv se megy.

Délelött elmentünk sacival edzeni. Megnyílt a diego, saci kapott piros lufit, utána kért mégegyet siminek is. :-))

edzés után mama kiszedette a szemöldökét, saci végig nézte, majd hazavágtattunk és 20 perc múlva már indultunk is. Öltözés közben vettem észre, hogy simi megtanulta hogyan kell felmászni az én éjjeliszekrényemre s onnan kapcsolgatja a lámpákat. Csak a világos miatt nem vettem észre, hogy felkapcsolta ôket, csak azt hogy majdnem bukfencezett és lekaptam róla.

Útközben mindketten bealudtak, solymár felôl mentünk, bazi jó rövid az az út, kevesebb mint 1 óra alatt ott voltunk. Ahogy megérkeztünk, egyszerre mindketten ébredtek, nagyon cukik voltak, saci keresztpapi ölében ment be...

Mártiék már ott voltak bringákkal, nagyon nagyon jó hangulatú volt az egész, lehet, hogy azért mert nem voltak ott izáék.

Anyu most látta elôször a nagyi emlékhelyet, én nem mentem fel vele. Nagyon tetszik a homokozó náluk, valami ilyesmi kéne nekünk is, van helyes kis háztetô rajta a nap ellen. Simon egyfolytában homokozott, meg saci peti is. Saci extázisban jól érezte magát, mehetnénk gyakrabban. Felmentek a hátsó kisházba, azt játszották, hogy a peti a férje, a levi meg az iskolás gyerekük. Hallom egyszercsak, hogy saci fut peti után és azt kiabálja: várj meg kicsim!!! :-))

Nagyon helyesek voltak a gyerekek, a kislevi rengeteg játszott és bohockodott siminek, simi gurgulázva röhögött végig, teljesen oda voltak tôle, nem hisztizett, mosolygott mindenkire, meg nevetett, mindenki az ölébe vehette.

Kismárti gofrit sütött a konyhában, kimentem hozzá dumálni és megtudtam, hogy utálja  a jogászi munkáját és vállalkozásban akar fogni. 

Magánbölcsit akar nyitni. (Fogadok, hogy a keresztmamiék házában, de ezt nem mondta, csak nekem jutott eszembe.)

Szeptembertôl levit esztergomba fogja járatni iskolába...

nagyon jó passzban voltam, rengeteg sztorit meséltem rólad, el voltak képedve, keresztmami csak azt mondta, hogy életmûvész vagy. (ESTA, jogsi, fénymásolt iratok, atanas zûrök)

Szegény levi csak hajtogatta, hogy ô biztos nem tudná magát kidumálni a rendôröknél.

Az amerikai úttól is készen voltak, keresztmami csak azt hajtogatta, hogy mennyire jó, hogy ez volt az életed álma, hogy kint tanulj és megteheted. Én meg mondtam viccesen, hogy a tanulás nem feltétlenül volt az életed álma, de kell a változatosság 5 évente. Emlékeztettem ôket a pasadena-i tanításodra is. 

A Hondába mártika beült, el volt képedve, hogy milyen szép.

Hazafelé simán ment az út, sôt még bekanyarodtam megmutatni ajának az emôke nénit is, mert kedden a színház miatt ô megy saciért oda.

Holnap 10kor talizunk boriékkal, remélem nem fog esni az esô.

Szeretlek